"Sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért." (Ézs. 53,12)
Én csak azon gondolkodom, hogy abból a sokból mennyi lehet az enyém. Mennyivel terhelem én Krisztust, hiszen bűnről és vétekről van szó. Sohsem tudtam mi a kettő közt a különbség, azaz a bűn és a vétek között, ugyanis mindegyiket megítéli a mennyei jó Atya. Egy dolgot azonban tudhatok: az Ő szent Fia az enyéimet is magára vállalta és értem is közben jár - az Atya színe előtt nekünk közbenjárónk - (H.K. 49).
Hogy ez lelki könnyedséget okoz? ...hát igen! Csak felelőtlenné ne tegyen saját gyengeségem.
Az embernek végig kell gondolnia azt, hogy Krisztus milyen csodálatos szolgálatot végez érte. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése