„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.” (Mt. 7,7)

Automatizált világban természetes, hogy minden gombnyomásra működik. Szinte semmit nem kell kérni, csak gombot nyomni. Ezért ha néha olyan helyzetben vagyunk, hogy kérni kell, akkor kissé zavarban vagyunk, mert a kérésnek is megvannak a társadalmi, emberi normái. Ha ezeket nem ismerjük, akkor nevetségessé válhatunk. A büszke és önelégült ember sokszor kérni sem mer, mert kiderül, hogy ő is rászoruló, és nehogy tőle is kérjenek majd. Pedig sokszor hallottuk, hogy az emberek egymásra vannak utalva, és eszerint kellene viselkedjenek. Végül mindenkinek meg kell tapasztalnia, hogy az igazi ajándékok, az igazi segítség nem embereknél, hanem a Mennyei Atyánál vannak. A hegyi beszédben kicsit az is benne van, hogy azért vagyunk szükségben, azért van zárva előttünk sok ajtó, mert nem kérünk, nem keresünk és nem zörgetünk. A gombnyomás személytelen dolog. Az alázatos kérés pedig nagyon személyes valami. Minden jó és tökéletes ajándék onnan felülről adatik. Ezt személyesen kérni kell, ezekért zörgetni kell, ezekért imádkozni kell kitartóan. Ma is ezt tesszük Isten házában, és biztosan meghallgat bennünket az Úr. Ámen.