"A hitben erőtlent pedig fogadjátok be, de ne azért, hogy nézeteit bírálgassátok."(Róm. 14,1)

Ha nevezhető így, akkor ez a tanítás a mindenkori vallási tolerancia meghirdetése.

Tolerancia. Ez a kifejezés mára divatos szólammá vált a szabadság csomagolásába burkolt szabadosság vezérelveként. A nyugati romlott világ folyamatosan ezt szajkózza a mindenkori elmaradottabbnak kikiáltott kelet társadalma felé, miközben a nyugat társadalmának éppen a tolerancia hibahegye lassan megbénítja és teljesen megfordítja - ha nem teljesen kifordítja értékrendjéből - az egész modern társadalmi létet. 

A hitben erőtlen befogadása ezért talán egy mélyebb és áthatóbb szeretetfeladatot jelent, egy olyan türelmet, odaadást és áldozatot, amely nemcsak elfogadást jelent, hanem jelenti a lélekben való közösségi integrálódást is azért, hogy őt magát is lehessen Krisztus szeretetközösségébe beépíteni, Krisztus ügyében hasznossá tenni.
Ezért nagy szeretettel nyissunk hát a hitben erőtelenek felé, mert egyre nagyobb és népesebb az ilyen embertársaink tábora. Ámen.