"Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt." (2Tim. 1,8)

Efézus. A körülbelül harminc éves Timóteus görög édesapja családjánál vacsorázik. Az asztaltársaság egy része a lakomázás közben éppen Zeusz főisten incselkedésein nevetgél. Ketten Platón, ókori görög filozófus idea tanát vitatják. Egy férfi az asztal végén büszkén állítja, hogy nincs azzal semmi gond, ha az egyneműek egymást szeretik. Egyszer csak egy korosabb nő Timóteushoz fordul és megkérdezi, hogy igaz-e, hogy valami Krisztus követője lett és úgynevezett keresztyének gyülekezetébe jár. Vajon mit tesz egy ilyen családban, egy ilyen közösségben a fiatal Timóteus? Mit tesz ma az ember egy ilyen helyzetben? Gondolom ma is szükség van arra, hogy Isten Pál általi figyelmeztetése eszünkbe juttassa keresztyén kötelességünket. Meg kell erősödnünk a hitben, hogy tudjuk, nincs mit szégyellnünk az evangéliumon. Isten ígéretei mindig beteljesednek. Azzal teszünk jót e világnak, ha ezt ma is bátran, megalkuvás nélkül hirdetjük! Ámen.