"Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged.Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!"  (Jób 42,5-6) 

Még a racionálisan (ésszerűen, logikusan) gondolkodó filozófusok legnagyobb része is eljut arra a felismerésre, hogy van e világot meghatározó, mozgató, irányító Valaki, aki örök és végtelen. Bölcselkednek, okoskodnak, kételkednek, mérlegelnek, mint Jób is tette. Aztán Isten, akiről addig csak hírből hallott megmutatkozik számára, mint világkormányzó, mint erő és hatalom. Gyermekeink konfirmációra készülve megtanulják, hogy Istent megláthatjuk a teremtésben, a lelkiismeretünkben és életünk eseményeiben is. Ezek a látások személyessé kell váljanak, hogy terheink és próbatételeink ne egy önkényúr kegyetlen játékainak tűnjenek, hanem megérdemelt nevelőeszközöknek, melyek által Atyánk arra ösztönöz, hogy elérjük a mennyei magasságot, hogy hitben felnőjünk ahhoz a feladathoz, hogy meglássuk helyünket e földi létben és az örök életben. Ámen.