2014. október 19., vasárnap

"Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő igéiből a földre nem hagyott esni." (1Sám. 3,19)

A keresztyén ifjúsági táborokban volt egy játék, melynek lényege az volt, hogy egy csapatból egy ember volt a dobó, a többiek pedig a fogók. A dobó és a fogók közé egy nagy takarót feszítettek, így nem látták egymást. A dobó burgonyát vagy diót dobott a takaró mögött álló társaknak, akiknek azt egy tésztaszűrővel kellett elkapniuk. Sajnos voltak olyanok, akik nem vették komolyan a játékot és így a csapatuk veszített, mert a burgonyák vagy a diók a földre estek. Őket nem igazán érdekelte a játék.
Az életünk tulajdonképpen egy játék, amelynek végén a győzelem öröme vár ránk. Sajnos ma is sokan vannak, akik nem veszik komolyan az életet. Nem fontos számukra a győzelem, mert ha az lenne, akkor nem hagynák porba hullni Isten szavait, amelyek a győzelemhez elengedhetetlenek. Egyes szavak kellenek, de vannak kellemetlenek. Ezek nem kellenek. Mi vegyük komolyan az örök élet győzelmét. Ne hagyjuk ma sem porba szállni Isten felénk irányított igéit. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése