"Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld." (2Móz. 19,5)

Isten szavának teljesítésével sokszor úgy vagyunk, mint az emberi elvárások és kérések teljesítésével. Nem mondjuk, hogy nem tesszük meg, amit kérnek, de legyenek türelmesek, várják meg amíg eljön az ideje a cselekvésnek, segítségnek, engedelmességnek. Most dolgom van. Most nem érek rá. Most fáradt vagyok. Most... én vagyok a fontos. Most magamnak élek. Ha azonban belegondolunk, hogy nincs múlt idő és nincs jövő idő, csak a jelen, csak az itt, csak a most, akkor át kell értékeljük a cselekvéseinket, engedelmességünket. Ha most Istenre hallgatunk, ha most megtartjuk a szövetséget, akkor a mindenség Ura gondviselésének részesei leszünk. Hiszem, hogy ezt akarjuk, hát értékeljük át az időnket, időbeosztásunkat és cselekedeteinket. Ámen.