"Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban." (Ef. 1,3)

A hívő ember számára a menny nem az égboltozat, nem a világűr, hanem valóságos lelki, láthatatlan világ, amely körülveszi vagy éppen átszövi a mi látható világunkat. Nem az érzéseink vagy a hangulatunk, nem az értelmünk terméke ez, hanem isteni kijelentés és igazság. Azért tudunk erről a láthatatlan világról, mert Isten kijelentette azt. Az Úr Jézus imádságában úgy fogalmaz, hogy a mi Atyánk a mennyekben van. De azt is elmondja, hogy Isten országa tibennetek (közöttetek) van. Pál apostol a híres athéni beszédében elmondja, hogy Isten nincs távol senkitől sem, hiszen benne élünk, mozgunk és vagyunk. Olyan ez, mint a halnak a víz. Az az élettere. Ha térben és időben egy gömb felszínének képzeljük az emberiség, a világ történelmét, akkor a mennyei világ az, ami körülveszi ezt, és mindenkihez, mindenkor ugyanolyan közel van. Krisztusban pedig végképp közel jött a teremtett világhoz.

Áldott dolog tőle tudni, hogy áldottak vagyunk. A mennyei világ erői, a szeretet hatalma közöttünk és bennünk van. Fedezzük fel, és éljünk általa áldott életet. Ámen.