"Nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk." (1Sám. 2,2) 

Szeretem a hegyeket. Elkápráztatnak nagyságukkal, biztonságot sugallnak, erőt képviselnek. Ha felkapaszkodok egy sziklára és onnan nézem a tájat, egész más kép tárul elém. Távolabbra látok, felfedezhetem a természeti elemek összhangját, elválaszthatatlan összetartozását. Ilyenkor természetesen rádöbbennek parányi voltomra is, ami azonban nem ijeszt meg, csak megmutatja helyemet, lehetőségeimet a természetben, a világmindenségben. Szeretem Istent. Mellette felfokozódnak azok az érzések és tapasztalatok, melyek a hegyen kerítenek hatalmukba. Valóban nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk! Legyünk ma is Vele. Ámen.