2017. február 20., hétfő

"Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök." (1Móz. 9,13)

Nagy esők után gyermek és felnőtt egyaránt csodálattal, ámulattal tekint az égre, ha a szivárvány megjelenik. Megtaláltuk a tudományos magyarázatát is, hiszen egyre bölcsebbek vagyunk. A jelentését azonban egyre kevesebben ismerik. Vajon, amikor a szivárványra tekintünk, a szépségén túl eszünkbe jut-e, hogy Isten szövetségének a szimbóluma? Az ígéret, hogy "soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére" a mienk is. Lehetnek bármilyen sötétek és vészjóslóak a felhők, lehet nagy kárt okozó fellegszakadás, utána megjelenik a szivárvány, hogy felocsúdjunk: nekünk kegyelmes és irgalmas Istenünk van! Pedig a gonoszság, a bűn most is része az életünknek, de Krisztusért, kegyelemből van bocsánat, sőt örök élet ígérete. Köszönjük meg Istenünk irgalmát és kegyelmét ma is, amit engedelmes életünkkel háláljunk meg neki! Ámen.