2016. szeptember 30., péntek


"Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk." (Róm. 8,34)


Pál apostolnak sok kijelentése vált ismerőssé a Bibliát olvasók között. A Timótheusnak írt levélben például beszél a nemes harcról, amit megharcolt. Mindenki harca ez. Az emberben lévő kettősséget tükrözi a Római levél hetedik és nyolcadik fejezete. Világosan látja az emberben elrejtett drága kincset, a szív édeni vágyakozását és a rosszra csábító másik törvényt: a jót akarom, de nem tudom véghezvinni. Folyton elesem... Mennyire emberi tapasztalat. Tényleg igaza van: kicsoda szabadít meg? Mikor lesz ennek vége? Hiszen csak a bűntudat erősödik bennem, és elrabol belőlem mindent, ami segítene újból felemelkedni. Létezik-e új kezdet?
Bizony, létezik. A pusztában támadtak a tüzes kígyók. De az, aki felnézett a rézkígyóra, megszabadult. Az önbizalom az Istenbe vetett bizalom függvénye lehet csupán. Nézz a Golgotára, lásd meg az áldozatot! Ne higgy a gonosznak, hogy minden hiábavaló, hogy elkárhoztál... Van Megváltónk, aki feltámadt, aki felment a mennybe, aki közbenjár érettünk. Aki hisz, az üdvözül! Adj nekünk hitet, Urunk! Ámen.